Először élmény volt látni a sok embert a budapesti szórakozóhelyek és éttermek teraszain. Aztán jött a sokk. Sehol senki nem tartotta a másfél méteres távolságot, mintha nem is lenne járvány. Boldog arcok, öröm, önfeledt szórakozás ez látszott. Nagy kérdés az a nagy nyitás és emberi felelőtlenség miképp fog megmutatkozni a következő napokban a kórházban lévő és a lélegeztetőgépet kerülő betegek számán.
Mintha az utolsó nap lenne a Földön. Tömve voltak az éttermek, a szórkazóhelfek teraszai de még a Deák tér füves része is dugig volt. Öröm volt valahol látni a sok mosolygós, önfeledten bulizó embert. Azonban rémisztő is egyben, hogy ennyi felelőtlen ember van. Hisz a másfél méteres távolságot senki sem tartotta be, mint a heringek úgy tömörültek az emberek a teraszokon. Vagy épp a parkban. De a Bazilikánál is szinte estek ki a teraszokról ez emberek olyan zsúfoltság volt. Maszk ? Hát azt se viselte a többség.
Szóval a nyitás mindenképpen jól sikerült. Az éttermesek bevételhez jutottak. De milyen áron ?
Tényleg mindenki veszetten rohant egy teraszra, mintha ez lenne az utolsó lehetőség. Természetesen voltak olyan teraszok, ahol normálisan betartották az előírásokat de ez nem a Deák tér és nem a BAzilika környéke volt. Az eredménye ennek a nyitásnak félő nagyon fájó lesz. Feltehetőleg sok sok száz teraszozó kerül hamarosan kórházba és bízzunk benne nem kerülnek a lélegeztető gépekre.
A szabályokat senki sem tartotta be és a Deák téren is az egyenruhás osztagok csak toporogtak, hogy mi tévők legyenek ? Nos többnyire nem tettek semmit.
A nyitásról mi azt hittük mindenki körültekintően, óvatosan a szabályokat betartva fogja végigcsinálni. Tévedtünk.
(cst)
